Putyin Hitlerre Meg

   Hogyan tudod ezt megmagyarázni a sajátodnak? Ráadásul még nem tudni, hogy Sztálin elfogadja-e a békejavaslatot. Főleg, ha területi engedményeket követelnek tőle. Szépen hangzik egy világ annexiók és kártalanítások nélkül, de miután Németország annyit nyert, sőt, még földet is adott szövetségesének, az már csak úgy fog kinézni, mint egy engedmény elárulása.
   Itt természetesen komoly problémák merülnek fel. Sokkal könnyebb lenne Hitlert egy kicsit korábban, a Szovjetunió elleni támadás előtt eltalálni. Akkor a Barbarossa-tervet törölhették volna, és helyette végrehajthatták volna az Oroszlánfóka hadműveletet, amellyel elfoglalják Nagy-Britanniát, majd az Ikaroszt, Izlandot. Kevesen tudják, hogy a Führernek erre is voltak tervei. Egyrészt úgy tűnik, hogy a Harmadik Birodalomnak nincs szüksége Izlandra, másrészt viszont az volt a fő cél, hogy megvédje magát az Egyesült Államok támadásaitól. Hitler azonban ebben az esetben azt kockáztatta, hogy hosszú időre belemerül az Amerikával vívott háborúba.
   Itt egyébként egy másik kérdés, hogy Sztálin 1941-ben megüti-e a Harmadik Birodalmat? Vagy akár negyvenkettőben jobban felkészült.
   Ott van a híres Szuvorov-Rezun tetralógia, ahol bizonyítja és megpróbálja logikusan igazolni Sztálin Harmadik Birodalom elleni támadását. Nos, Putyinnak természetesen egy korábbi életében nem volt ideje elolvasni ezt a művet a maga teljességében. De röviden megmutatták neki. Suvorov-Rezun fő érvei és megjegyzései azokhoz.
   Például a Szovjetunió valóban közelebb vitte csapatait nyugati határához. És valóban előnye volt a tankok számában. Igaz, nem nyolcszor, ahogy Rezun írja, hanem úgy négyszer. Az autók minőségének rovására szintén nem olyan egyértelmű. Körülbelül kétezer szovjet harckocsi volt erősebb a németeknél: ezek a KV-1, KV-2, T-34, T-28 és T-35. Különösen erős volt a KV-2 152 mm-es tarackjával. A német tankok pedig nem tudtak minden oldalról és szögből áthatolni rajta, mint a KV-1.
   De ez nem ennyire egyértelmű. Például a KV-2 kétpercenként csak egy lövést adott le, és megpróbált eltalálni egy fürge német tankot. És jól megrongálhatja a görgőket, és a szovjet gép immobilizálódott. Gyakorlatilag a T-34 jó. Nem szúrhatja át homlokon egy német tank, kivéve talán az oldalát.
   De problémák is. Rossz az optika és a kilátás, tönkremegy a váltó, nehéz a váltás. A T-28 már erkölcsileg elavult harckocsi, bár két löveggel páncélban rosszabb, mint a harmincnégy. És ez az árnyékolt tank nem túl jó vezetési teljesítményben. A T-35 egy igazi szörnyeteg - három fegyver, hét géppuska, öt torony. De ez a tank nem tud elfordulni. Az akár öt torony páncélzata pedig lényegtelen.
   A BT sorozat tartályai - egyrészt jónak tűnnek: autópályán csaknem száz kilométer per óra a sebesség. De egy igazi csatában egy tankoszlop továbbra sem tud elmenni. És a páncél gyenge, és még a páncéltörő fegyverek is áthatolnak egy ilyen gépen. Ráadásul a tankban még mindig nagy tankok vannak benzinnel, nehézgéppuska lövéseivel ki lehet kapcsolni. Igen, ez az autó nem igazán. A legmasszívabb, 45 mm-es ágyúval rendelkező T-26 harckocsi mind fegyverzetben, mind páncélzatban gyengébb volt a német T-3-nál, és a vezetési teljesítményben is közel volt.
   Összességében persze a Szovjetunió talán erősebb volt a harckocsikban, de a legújabb autók és repülőgépek gyártását még csak előmozdították, és alig kezdtek bevonulni a csapatokba. A legújabb repülést még nem sajátították el, és a tankokat sem. Ráadásul a legújabb szovjet tankok műszaki dokumentációját nem adták ki a parancsnokoknak. Ennek eredményeként a háború előtt a KV és a T-34 járműveket nem futották be. És a németek valahogy nem vették észre az új harmincnégyeseket. Guderian emlékiratai szerint a T-34-es harckocsit először csak 1941 októberében vették észre. És hová tűnt azelőtt egy egész ezer ilyen autó?
 
   Ráadásul a háború alatt a legyártott harmincnégyek minősége nemhogy nem nőtt, de még csökkent is. Beleértve a páncél minőségét. Igen, és a szovjet pilótáknak nem volt idejük kiképezni a szovjet technológia használatát. Igen, és az egyetemes katonai szolgálatot csak a harminckilencedik év őszén vezették be.
   Ráadásul a sztálini elnyomás meggyengítette a hadsereget, kiütötte a tapasztalt és képzett személyzetet.
   Plusz egy kagylókészlet, különösen a legújabb tankokhoz. Nos, van még sok összehasonlítás. Valójában a Szovjetuniónak több tankja és repülőgépe van, mint a Harmadik Birodalomnak. De másrészt a németeknek már több mint kétszer annyi autójuk és motorjuk van. A Wehrmachtnak pedig több géppisztolya van. Plusz ideiglenes fölénye a gyalogságban. Ez igaz, mert Németország korábban általános mozgósítást hajtott végre. De mégis megtámadják a Harmadik Birodalmat, elveszítve a személyzetet? Ez idióta!
   Igaz, maga Putyin is ezt tette Ukrajnával. De lehet, hogy ezért rontott el.
   De itt két nagy különbség van. Az ukrán hadsereget, amely 2014-ben nem tudott legyőzni egyes milíciákat, senki sem tartotta komoly harci erőnek - még az amerikaiak sem. A Wehrmacht pedig két hónap alatt elfoglalta Európát - nagy a különbség. Méghozzá nagyon nagy különbség.
   Az ukrán hadsereg tekintélye igen csekély volt a háború előtt, és talán ezért is döntött e kaland mellett az általában óvatos Vlagyimir Putyin. Ráadásul Kína titokban megadta az utat. De már az első napokban világossá vált, hogy a villámháború nem múlt el. A veszteségek pedig - különösen az elit egységeknél - óriásiak.
   Valóban, van valami láthatatlan erő, amely minden birodalmat elpusztít. Xerxész király kora óta, valószínűleg az ókori világ első igazi, hatalmas birodalma. Nagy Sándor nagyhatalma is rövid életűnek bizonyult. Inkább néhány évvel ennek a királynak a halála után szétesett.
   Még korábban Egyiptom hódító háborúkat vívott, de elvesztette birtokát is. Emlékezhetsz Asszíriára. Ez is elég nagy hatalom volt. Nos, Nabukodonozor korabeli Babilon, bár nem sokáig. A Római Birodalom sokáig fennmaradt. Még az iskolai történelemtankönyvekben is az ókor idejének csaknem a felét szentelik ennek.
   De az is tönkrement és összedőlt. Sok példát lehet itt felhozni. Volt Nagy Károly birodalma - közvetlenül a hódító király halála után kettészakadt. Felállt az arab kalifátus - a területet tekintve a legnagyobb birodalom Franciaországtól Indiáig, de össze is omlott. Az Oszmán Birodalom is, bár lassabban összeomlott. Maga Dzsingisz kán birodalma az emberiség korának legnagyobb szárazföldi hatalma. De Dzsingisz kán meghalt, fiai és unokái pedig összetörni kezdték. És akkor, miután Afrikából Bécsbe értek, a mongol-tatárok kifogytak a gőzükből, és újra szétestek. Tamerlane tűzzel és karddal próbálta helyreállítani ezt a birodalmat, de amint meghalt, Timurat előestéje nyomtalanul boldogságba esett.